"Nincs munkám, nincs kapcsolatom, a barátaim pedig fél év múlva is a barátaim maradnak..miért ne?" - kaptam észbe három nappal az Erasmus jelentkezési határidő előtt. És elkezdődött a papírozás, a kínlódás a motivációs levéllel és emberek zaklatása segítségért. Meg a viták nagyimmal, hogy minek és nehogy már itt hagyjam fél évre, majd a további viták faterommal, hogy miért éppen oda?
Miért is?
Miért ne? Igazából szimpatikus volt Észtország, közel Oroszországhoz és azt mesélik hasonló az életszínvonal mint itthon. Ellenben Portugáliával, ami a második lett a listámon.
Így a papírok három nyüzsgős nap után elmentek, majd hosszas csend.
Közben úgy alakult, hogy megismerkedtem valakivel és már nem is izgultam túlzottan a pályázat miatt, majd behívtak szóbelizni. Az esélytelenek nyugalmával indultam és talán nem is akartam annyira, mert azt képzeltem talán jövőre ugyanúgy ott lesz nekem a kedves ismerős.
Úgy képzeltem akkor is, mikor megnyertem a pályázatot. Cesky Tesinben voltam újságírótáborban mikor megkaptam az e-mailt. Ujjongás, nekem meg egyből összeszorult a gyomrom. De, január még messze van..végül is, addig sok víz lefolyik. És lefolyt...
Játszottam a mini drámát magamban és barátaimmal, mikor a kinti sulitól jött az e-mail, hogy akkor szeretettel várnak szeptemberre...HOGYMII?? Januárig még sok víz lefolyik,de egy szeptember minden tekintetben közel lett volna... Arról persze gondoskodott az élet, hogy "a mi lesz a barátommal?" menüpontot lehúzza a listáról, majd arról is, hogy végül is, még is csak januárban utazhassak. De legalább adott egy bónt is, E-t, a suliból, aki szintén oda megy, ahová én.
Úgyhogy Tallinn-tuning: csizma vétel, kabát keresés, észt tanfolyamra járás, angol tanulás. Repjegy vétel.
Így, kevesebbel két hónappal a nagy kaland előtt nincs nap, hogy ne foglalkoznék, ne hoznám szóba Tallinnt és annak örülök a legjobban, hogy habár még sosem jártam ott korábban, már is úgy érzem, hogy szeretem azt a helyet.
És az a gondolat is tetszik, hogy mire hazaérek júliusban be fogom járni E-vel Észak-Európát.
Itt meg majd mesélek.
Tule peole! , azaz gyere a buliba!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése