Első este már olyan 2 fele bealudtam Big Bang Theory nézés közben, egészen olyan fél 1-ig húztam a lóbőrt, nehezen akaródzott korábban felkelni. Pont, ahogy lekászálódtam az ágyról megérkezett Eszti is és az egyik nyelvi kurzusos barátja, szóval ameddig ő megkötötte a szerződést én gyorsan összekaptam magam és uzsgyi be a városba. Nagyon-nagyon éhesek voltunk. Végül elvittek A palacsintázós helyre, amire már képek alapján is nagyon kíváncsi voltam. Na, ez egyáltalán nem olyan, mint a Nagyi Palacsintázója otthon. Nagy kerek faasztalok, fa székek és hatalmas adag illatozó palacsinták. Hiába mentem oda korgó gyomorral, rendesen küzdenem kellett, hogy ne maradjon semmi a tányéron. Egy baconos-füstölt sajtos csodát ettem, amihez finom tejfölös öntet is járt.
Utána elmentünk a Viru-ba, ez egy plázaszerűség, a srác szeretett volna venni egy könyvet, így mi is szétnéztünk. Rengeteg angol könyv volt a boltban, Kurt Vonneguttól találtam olyan könyveket is, amiket otthon nem fordítottak, vagy nem tudok róluk.
Esztivel bevásároltunk a szupermarketben, így a következő pár napban nem kell kajára költeni. Tegnap pl. virslit ettünk piritóssal, ma meg tészta a'la Eszter volt, virsli és kolbász darabkákkal, sajttal-ketchuppal, isteni volt. Meg szereztünk mézet is teát, sokat segít a forró tea szürcsölgetése a hidegben. Mert, hogy nincs az a bugyi lohasztó meleg a szobákban, a konyhában pedig huzatos az ablak. A szobánkat - meg úgy az egész hostelt - újítják, úgyhogy kb. 1-jén pakolhatunk be a saját szobánkba. Azért dolgoznak itt rendesen, még éjjel 11-kor is hallatszik ahogy kopácsolnak, ma is egész nap ment a fúrás-faragás, hiába van vasárnap, úgyhogy remélem hamar elkészülnek és cuccolhatunk.
Na, szóval tegnap. Piros orral küszködvén hazai gyógymódhoz nyúltunk, úgyhogy megízleltük az otthonról hozott pálinkát. Igen..khm..erős. Mielőtt elindultunk volna a buliba ismét koccintattunk egyet, hogy ne legyen olyan hideg, ha kimegyünk, találkoztunk a konyhában egy francia lánnyal is, megkínáltuk..Utána annyit mondott: Nice to meet you... és elköszönt.
Egy buszmegállóban találkoztunk a többi nyelvkurzusossal, nagyon sok felől vannak. Legtöbbet egy norvég lánnyal beszélgettem, vele már egész jól megértettem magam angolul, de pl. van egy német srác, akit alig értek. Az eredeti célállomás tele volt, úgyhogy egy pincehelyiséges pub-ba ültünk be, ott volt egy kevéske hely és megkóstolhattam az első észt sörömet is, a Hele-t. Finom volt. A következő állomás a Dubliner volt. Az egyik lánynak szülinapja volt, úgyhogy éjfélkor énekeltünk neki és volt koccintás is, valami citromos löttyel, nagyon finom volt. Itt Saku-t ittam, ez egy másik észt sör, de az előző helyen jobban ízlett. Innen ismét továbbálltunk, végül a Shooters nevű táncos helyen kötöttünk ki, ahol kb. hajnal 4-ig roptuk is. Nem túl nagy hely, de szimpatikus volt. Nem volt sem belépő, sem ruhatár, a kabátjaink mégis ott maradtak ahová tettük őket. A norvég lánnyal újak voltunk, - a többiek már ugye hetek óta itt vannak - úgyhogy úgy döntöttünk, most megkóstoljuk a Vana Tallinn-t. Na, igazuk volt a többieknek...édes. Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon édes.
Úgyhogy azt hiszem, maradni fogok a söröknél és a cidernél, amit itt csapolva is lehet kapni és nagyon finom körtés-almás íze van. A zenék tipikus Radio1-félék voltak (köszi Fanny, köszi Kármán kondi a kiképzést:D , Viccesjány, eszembe jutott pár szegedi éjszakánk) ,de külön öröm volt amikor megszólalt a Szellemirtók zenéje meg a Hafanana. Végül csak 6-an maradtunk, a többiek még elmentek enni, majd hazataxiztak, nekünk meg kb. 5 percnyi sétánkba került és hazaértünk a hostelbe, még magunkhoz véve egy kettesbe csomagolt két falatnyi életmentő tortillát. Ma olyan dél körül ébredtünk, megettük a már említett tésztát, lenéztünk az R-Kioskba (ez olyasmi, mint otthon a Relay csak nagyobb), vettem egy katica alakú foszforeszkáló bigyót. Mert itt mindenkinek kell ilyet hordania a kabátja oldalán, másképp elvileg megbüntethetik éjszaka a rendőrök. Nem tudom miért van, vagy hogy, gondolom a sötét miatt. Majd keresek később egy pingvineset, elvileg olyan is van.
Most itt ülünk a loungban, nagyon hangulat hely, szőnyeggel, fotelekkel, gitárokkal, zongorával, djembivel, kivetítővel, vizipipával, indiai zenével...jó lesz itt punyadni. Holnap kezdődik az orientációs hét, már alig várom, hogy lássam az egyetemet. Az ESN-es programok alapján izgis kis hétnek ígérkezik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése